JSD, Goldfinger, Nika D és Mark One újra. Mark One - One Way című albuma után, melyen olyan halhatatlan grime opusok szerepelnek mint a 'Contagious Rhymin' és a kegyetlen 'Ready for it', fél évvel újabbal jelentkezett a Planet Mu-n a Virus Syndicate. A rajzolt lemezborító hátsó oldalán kész képregény található, melyből megtudhatjuk hogy telik a vírus szindikátus egy napja: fellépés, szívás, csajok, bunyó, temetői zombirombolás és egyéb hülyeségek - előrevetítendő ezt a kiváló összeállítást.

A szövegek tartalmának elemzésébe nem mennék bele sehol sem, szerény társalgási angoltudásnak vagyok birtokában, mely nem terjed ki a grime MC-k szlengjére, így csak nagyjából tudom kivenni a tartalmi részt.

A nyitó 'Slow Down' már megjelent előzőleg a 'Devil Boy' kíséretében (szintén a Planet Mu-n) és egy klip is készült belőle. Mátrix-szerű képi effektekre helyeződik a hangsúly a lepukkant dél-londoni aluljárókban forgatott videóban, mely hű háttérképként festi alá a grime szubkulturális világát. Nyitó harangzúgást követően a Virus egyik legsúlyosabb osztása indul be. Mark One hozza a formáját: kőkemény halfstep beatek, kormos basszus teszi a lelassulósdit egy kiváló zenévé. Ez követi a 'Major list MC's'. Határozott belépő után megy a hiphop-os ön-hypeolás, de mindemellett az album egyik leglendületesebb trekkje. A jazzes 'Clockwork' fura, nyakatekert break-jei miatt emelkedik ki az albumról, valamint pumpálós bassline-ja teszi grime húzóelemmé. Majd az első lemezt a keleties beütésű 'Throwing In The Towel' zárja, gyönyörű női vokáljával és varázslatos, hip-hop-os csillogást idéző, álomszerű világával.

A kettes lemezen egy reggeli hírműsort idéző intro indítja a 'Girls'-t. Viccesre figurázzák a srácok, hogy macsó szemmel milyennek tartják a csajokat, kezdve a hisztitől egészen a "hogy tehette ezt velem" típusú picsogós dolgokig. Az ezt követő 'Karma'-ban elég sok jellegzetesen Mark One-os hangot és tapsot hallunk. Le nem tagadhatná; mindemellett elég jellegtelen marad mindvégig. A D2-es 'Wasted' az album talán egyik leglendületesebb darabja. Ökörködős indítás, keleties motívum, határozott, feszes ritmika és egy fantasztikus basszus. Talán itt valósul meg legjobban az albumon a szövegek és a zene szerkezetének szinkronja. Masszív fejbólogatós trekk.

Vokóderezett hatású pergős refrénjével és gitárnyúzás-szerű basszusával az 'On the run' az album másik nagy osztása. A sikolyokkal és szirénákkal paranoiddá fokozott trekket a keleties női háttérvokállal operáló 'Nadine' követi, mely csak úgy hemzseg a Mark One védjegyektől. Monoton gitárpengetéssel indul a végig feszes, üldözött hangulatú 'Get money', mintegy hűen tükrözve a címből sejthető mondanivalót, a pénz utáni hajszát. A záró 'Taxman' harci kürtökkel indít, majd végig mintha valami filmzenét hallanánk a háttérben. Érdekes, de semmiképp nem mondanám az album kiemelkedő pontjának.

Zárszóként mit lehetne írni? Egy változatos album Dél-London grime világából, mely vidám és sötét oldalát egyaránt villogtatja - szerintem kihagyhatatlan lemez!

o Kapcsolódó hírünk
o Belehallgatás a Junon!
o www.planet-mu.com - a kiadó weboldala
o Virus Syndicate a planet-mu.com-on - belehallgatás itt is

Kapocslódó fórum: Dubstep/Breakstep/Grime/Sublow téma